Hy kedves Olvasók! Köszönöm a legalább 2 kommentet az előző fejezethez, sok erőt adtak a folytatáshoz. Ehhez a fejezethez is számítok legalább ennyire. Hétvégére terveztem ezt a fejezetet hozni, de mivel szüretre megyek és nem tudnám így csak jövő héten hozni. Viszont most jönnek az számomra izgisebb részek...remélem Nektek is tetszeni fog. Holnap már csütörtök, ami tulajdonképpen előpéntek utána meg már ismét hétvége. Kitartást, és kellemes olvasást! Puszi ♥
~Liz~
Miután hazaértem anyám már haptákba állva várt a konyhában, ahol rendre kiadta az utasításokat. Nagyjából másfél óra szenvedés és ide-oda tologatás után végeztem, ami egy kényszerzuhanással az ágyamban ért véget.
Félve álltam anyu elé. Rettegtem, hogy be fogja-e venni a fedősztorit, amit kitaláltam:
- Anyu, nem lenne gond, ha az éjszakát nem tölteném itthon?
- Miről beszélsz? Kifejtenéd bővebben? - felelte, belemélyedve az újságba.
- Szóval....az egyik osztálytársam tart egy kertipartit és meghívta az osztályt. Majd aki nem akar hazagyalogolni este az ott aludhat.
- Igen? És hol lakik ez a bizonyos osztálytárs?
Most már tuti, hogy rájött. Vagy hogy nem veszi be. Uramatyám, holt ziher, hogy bebuktam.....ezt is!
- A külvárosba, egy családi házban. - adtam választ.
- Jólvan, elmehetsz, de 2 óránként írj egy sms-t. - felelte nagy nyugodtan.
Hát.....az én állapotom korántsem volt nyugodtnak mondható. Már kezdtem elindulni a szobámba összeszedni a kellékeket az estéhez, hirtelen megszólalt.
- Mikor indulsz? - kérdezte úgy, mintha belelátna a vesémbe.
- 8-ra kell ott lenni, de előtte összeszedek néhány holmit. - adtam remélhetőleg kielégítő választ.
~~~
Besiettem a szobámba, ahol feltúrtam a szekrényem egy nagyobb hátizsákért. Beleszórtam a szükséges cuccokat: dvd-lejátszó, filmek, teamécsesek tömkelege, gyufa, pléd, popcorn, pulcsi...stb. Hátamra dobtam a táskát, gyorsan elköszöntem anyutól és átléptem a küszöböt. Lassan elértem az úti célom végét. A házban világított a lámpa az egyik szobába, amiből rájöttem, hogy kiszemeltem nem jön rá a tervemre idő előtt. James Bond akár meg is irigyelhetne úgy vetődtem hátra a hátsó kertbe, ahol ügyesen kémkedve álltam neki a munkámnak. A ház hátsó ajtajától kezdve kezdtem elhelyezni a beton 2 oldalán a teamécseseket, majd a füvön átvezetve egészen a plédig. A plédre tettem a dvd-lejátszót, a filmeket és a popcornt. A fészerben turkálva még egy plédet keresve, találtam egy kültéri fényfűzért. Az egyik filmben láttam a fatörzs köré tekerve és eszméletlen tetszett. Kísérletet tettem én is, hiszen a szándékom csak ezzel vált igazán teljessé. Nem tudom magam elé képzelni azt a szituációt, mikor Márk kilép az ajtón és meglátja mit műveltem a kerttel. Miután végeztem, a fészerben felvettem egy szürke szabadidőnadrágot, fehér trikóval és kardigánnal. A hullámos hajamat lófarokba kötöttem. Elbújtam a fa mögé, majd apró kavicsokkal dobálni kezdtem a szobája ablakát. Mikor rezdülni kezdett a függöny, lélegzet visszafolytva bújtam vissza a fa mögé. Pár pillanat múlva nyikorogva nyílt ki a hátsó ajtó. Lassan lépkedve a két égő teamécses sor között megtalálta a pléden található üzenetemet.- Olvass el. - hallottam meg rekedtes hangját, de egyben fűszerezve a kíváncsiság érzésével.
"Egyes emberek szerint mindenki érdemel második lehetőséget. Főleg, ha egy másik személynek teszel jót, és nem köszöni meg elégszer. Nagyra értékelem amit értem tettél. Remélem a kezemben található vödörrel kifejezhetem azt, amit valójában érzek és gondolok."
- Mi? Ezt nem értem. - morogta.
Majd hangosan megszólalt:
- Akárki is vagy előjöhetsz.
A kék festékesvödröt a kezemben tartva léptem elő a fa mögül.
Az arckifejezése nem azt árulta el, amit látni szerettem volna. Hanem jobbat! Sokkal többet!
~~~
- Liz? Te?....Mi?....Hogyan? - nyökögött pár szót.
- Figyelj....mielőtt mondanál bármit is, szeretnék mondani Neked valamit.
Először is borzasztóan hálás vagyok mindenért, tényleg. Nem is lenne kötelességed még egy kutyát etetni. Fogalmam sincs, hogyan tudnám én ezt valaha is megköszönni Neked. Bocsi, közbe le kell tennem ezt a vödröt, baromi nehéz. Szóval....azért is találtam ki ezt az egészet - mutattam körbe - egyrészt lelkiismeret furdalásom van, másrészt talán így sikerül kimutatnom mindazt a hálát, amivel én tartozok. - fejeztem be a hálálkodást. - Nos, hamár itt tartunk. Egyrészt nem kell köszönni semmit, hiszen te is ugyanúgy kiveszed majd a részed. Másrészt ...őőő....erre pedig nem tudok mit mondani....tuti nem gondoltam volna erre, ilyesmire meg pláne nem. Egyáltalán hogyan jutott eszedbe?
- Hát...van amit filmben láttam és van ami szimplán csak beugrott. Azt érzem, hogy ennyivel minimum tartozok. Ráadásul a napokban már nem találkozunk, aztán egy hónapig.... - váltottam.Na jólvan, ráérünk ezzel akkor foglalkozni, mikor ott tartunk. Akkor ismertetném is az este menetét. Hoztam pár filmet, bár nem tudom ízlésileg hogyan passzolunk, hoztam ezt a táncolós szőnyeges izét....
- Izét? - szakított félbe, miközben kezével takarta száját, hogy kis híján pofán ne röhögjön.
- Ne röhögj, tudod miről beszélek. Később pedig, ha minden igaz csillaghullás lesz. Jaa és majd elfelejtettem, útközbe vettem fagyit. Nem tudtam melyiket szereted, így három félét vettem. - tartottam elé, hogy szemügyre tudja venni.
Miközben a dobozokat vizslattam, furcsa csend állt be, vártam némi választ vagy valami, de ehelyett csak felnéztem és vigyorogva figyelte minden egyes apró mozdulatomat.
úristeeeeeeenjézusom. *-* vaaaa. :3 fuu nem is tudom mit írjak, pedig már szerdán elolvastam a részt, csak nem gépről és eddig nem tudtam írni. :') szóval lett volna időm kigondolni, de nem tudok mit írni xd ez Liztől tök aranyos volt. :33 olyan édeess. :D én Márk helyében valami betörőre gyanakodtam volna xdd nade fuuu nagyon várom a következőt. :3 :) <3
VálaszTörlésÖrülök, hogy mindig sikerül elnyerni a tetszésedet. Sok ehhez hasonló ötlet pattan ki a fejemből. Szóval ebből hiány nem lesz :D
VálaszTörlésSietek, amint tudok!